Martonyi János külügyminiszter beszéde
a Bajor Szabad Állam berlini képviseletén 2000. június 7-én
deutsch
Mélyen tisztelt Miniszter úr!
Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Engedjék meg, hogy mindenekel�tt köszönetet mondjak a mai est szervez�inek, különösen
Reinhold Bocklet úrnak, a szövetségi és európai ügyek bajor államminiszterének, a Bajor Szabad Állam szövetségi meghatalmazottjának azért, hogy magyar szemszögb�l kifejthetem gondolataimat az EU b�vítésér�l.
Különös öröm számomra, hogy itt, a Bajor Szabad Állam szövetségi képviseletén, Berlinben, Németország régi-új f�városában Magyarország európai integrációjáról beszélhetek. Ugyanakkor Önöknek is köszönetet szeretnék mondani Hölgyeim és Uraim, hogy ma este ilyen számosan megjelentek.
Örömöm annál nagyobb, mert tudom, hogy barátok között vagyok. Országainkat a gazdag
történelmi hagyományok mellett az is összekapcsolja, hogy közös jöv�nk az egyesül� Európában teljesedik ki. Németország és a német tartományok az elmúlt évtizedben a magyar külpolitikai törekvések legkövetkezetesebb támogatói voltak. Reméljük, hogy ez a jöv�ben is így marad és a német közvélemény, a kormány integrációs törekvéseinket a csatlakozási folyamat dönt� pillanatában támogatni fogja. Mindenkinek tudnia kell, hogy dönt� fázisba érkeztünk.
Az a feladatunk, hogy felépítsük a XXI. század Európáját, amelynek megvalósításában a német Európa-politikának dönt� szerepe lesz. Az európai egyesülési folyamat az utóbbi években a gazdasági integráció eddigi legmagasabb fokát érte el. Megvalósult az egységes bels� piac és az Uniónak közös valutája van. Ezáltal létrejött az az Európa, amelyet ma az Európai Unió jelenít meg, a világméretekben is legnagyobb egységes gazdasági és valutatérség.
Gyors léptekkel halad a politikai unió megvalósítása is. A közös kül- és biztonságpolitika er�sítése, az európai biztonság- és védelmi politika kialakítása, a szabadság, biztonság és az igazságosság térségének kialakítása, az EU alapvet� jogok kartájának kidolgozása, a XXI. század Európai Uniójának tartalmáról és formájáról indított vita egyaránt az integráció elmélyítésének fontos aspektusai.
Úgy tünik azonban, hogy mindez nem elég ahhoz, hogy a gyorsan el�rehaladó globalizációs folyamatnak megfeleljünk, az európai békét és stabilitást hosszú távon meg�rizzük. A politikai és gazdasági egység megteremtése, Európa nemzetközi versenyképességének fenntartása feltételezi a közép- és kelet európai államok belátható id�n belül történ� integrációját, amelynek lehet�ségét a térségünkben már a tíz évvel ezel�tt lezajlott politikai fordulattal megteremtettük. Európa már régóta nem az a vonzó fiatal leány, akit az antik mitológiában Zeusz elcsábított. Koros, nehézkes hölgy, akinek jót tenne a megfiatalodás. Ez pedig az EU keleti b�vítésével
lehetséges.
Mindig az volt az álláspontunk, hogy az Unió b�vítését és elmélyítését párhuzamosan és egymást er�sít� módon kell megvalósítani. Az elmélyítés, az integrációs együttmüködés továbbfejlesztése hosszadalmas folyamat, amely nem zárulhat le az els� b�vítések után sem. Ilyen értelemben a b�vítés nem az Európai Unió fejl�désének választóvonalaként, hanem annak szerves részeként kezelend�.
Tökéletesen tisztában vagyunk azzal, hogy mind az EU-nak, mind a tagjelölteknek meg kell teremteniük a b�vítés el�feltételeit. Mindkét félnek meg kell mutatnia, hogy egy olyan id�ben, amely Európa jöv�je szempontjából különös jelent�ségü, ennek a kihívásnak meg tud felelni. Magyarország már több, mint egy évtizede annak érdekében tevékenykedik, hogy teljesítse a csatlakozási feltételeket. A magyar gazdaság képes arra, hogy az EU-tagsággal járó kihívásoknak megfeleljen. A magyar gazdaság dinamikus fejl�dése, a csökken� infláció és a jelent�s mértékü közvetlen külföldi beruházások egyaránt az EU gazdaságához történ� felzárkózást segítik el�.
A munkanélküliek aránya ma Magyarországon 6,7%, ami már alacsonyabb, mint az EU átlaga, s�t az ország nyugati részén munkaer�hiány van jól fizetett szakmákban. A mez�gazdaság átalakítása a rendszerváltozás folyamán megvalósult, a mez�gazdaságban foglalkoztatottak száma az elmúlt évtizedben felére csökkent, így ma a foglalkoztatottaknak csupán 6-8%-a dolgozik az agrárszektorban.
1999-ben a magyar gazdaság különösen jó teljesítményt tudott felmutatni. A bruttó hazai termék 4,5%-kal n�tt, az ipari termelés 10,5%-kal növekedett. Az államháztartás deficitje 4,5% alatt maradt, az infláció mértéke a 10%-os határ alá csökkent. A fizetési mérleg hiánya 2 milliárd dollár alatt maradt (szemben a 2,7 milliárdos prognózisokkal).
A bruttó hazai termék az els� negyed évben 6,8%-kal n�tt és hosszú távon esély van arra, hogy kétszeresen magasabb növekedési rátával rendelkezzünk, mint az Európai Unió. Egyidejüleg javul az államháztartás egyensúlya, a deficit évr�l évre csökken, mind kiegyenlítettebb a költségvetés mérlege.
A reálszféra, a magyar ipar integrálódása az európai gazdaságba gyakorlatilag megvalósult. A magyar export 76%-a az EU-ba irányul és az import 64,5%-a érkezik onnan. A Németországba irányuló magyar export kétharmadát magas feldolgozottságú ipari termékek teszik ki. Magyarország a harmadik országok közül az EU 8. legfontosabb kereskedelmi partnere volt, beleértve az USA-t, Japánt és Oroszországot. Az Institute for Management Developement által Lausanne-ban nyilvánosságra hozott versenyképességi lista szerint Magyarország 2000-ben a világ 27. legversenyképesebb országa.
Nagyon örülünk ezeknek a sikereknek, de tudjuk, hogy csak további következetes és kemény munkával érhetjük el céljainkat. Biztosíthatom Önöket arról, hogy er�feszítéseinket továbbra is az EU-tagság el�készítésére koncentráljuk, és 2002-re elérjük a bels� EU érettséget. A gazdasági élet bízik a magyar teljesít�képességben. A gazdasági élet szerepl�i már meghozták döntésüket. Bízunk abban, hogy a politika követi a gazdasági szerepl�k ítéletét.
A közelmúltban általunk folytatott konzultációk tapasztalatai azonban mind néhány jelent�sebb tagországban, mind pedig a Bizottság képvisel�inek körében egyfajta bizonytalanságot mutatnak a b�vítési folyamat jöv�je tekintetében. A tárgyalások olyan pontra érkeztek, ahol az eddigi dinamika fenntartása új stratégiai döntéseket igényel. Fennáll azonban a veszély, hogy némelyeknél hiányzik majd a politikai bátorság az ilyen döntésekkel együtt járó politikai felel�sség vállalásához. Ezen politikai döntések nélkül azonban a b�vítési folyamat hitelessége és kiszámíthatósága, a tárgyalási dinamika fenntartása kérd�jelez�dik meg.
Örvendek, hogy Joscka Fischer kollégám röviddel ezel�tt az Unió lehet� leggyorsabb b�vítésének adott feltétlen prioritást, ugyanakkor a b�vítési folyamaton messze túlmutató új vízióit is megosztotta velünk. Legmélyebb meggy�z�désem, hogy a hosszú távú víziókról folytatott vita megkezdhet� a b�vítésr�l hozandó döntések elhalasztása nélkül.
Az érzékeny, de stratégiailag fontos témákról folytatott tárgyalások kikerülése - például a mez�gazdaság, a munkaer� szabad áramlása, a regionális politika, a bel- és igazságügyi együttmüködés, vagy a költségvetés területein - nem adhat komoly választ a kihívásokra. A döntések elhalasztása nem könnyíti a helyzetet, a szükséges döntések nélkül a problémák
megmaradnak. A megoldásukhoz szükséges feltételek néhány év múlva sem lesznek
kedvez�bbek. Az illetékes döntéshozóktól bizonyos mértékü politikai bátorságot várnék, azt, hogy az id�szerü kérdésekre érdemi válaszokat adjanak.
Egyidejüleg hangsúlyozni szeretném: a mostani fázisban az EU-n belül a kétsebességes Európa létrejötte számunkra elfogadhatatlan lenne. Teljes jogú uniós tagságra törekszünk, tehát teljes mértékben élvezni kívánjuk azokat a jogokat, amelyek a tagsággal járnak. Egyúttal vállalunk minden kötelezettséget is, amely a tagságból adódik.
A helsinki Európai Tanács ülésének megállapításai szerint az Európai Uniónak 2002 végéig képessé kell válnia a b�vítésre, azaz késznek kell lennie arra, hogy az els� új tagokat felvegye. Azt várjuk, hogy az EU megtartsa az ígéretét és az új tagállamok felvétele 2003. január 1-jével lehet�vé váljon. Ehhez az szükséges, hogy az intézményi reformokkal foglalkozó kormányközi konferencia ez év végén eredményesen lezáruljon és az elfogadott döntéseket 2002-ig minden tagállam ratifikálja.
A kormányközi konferencia els�dleges feladata, hogy szabaddá tegye az utat az új b�vítési kör megvalósításához. Azt a három kérdést, amelyre az Amszterdami Szerz�dés nem adott választ, valamint talán más olyan kérdéseket, amelyekben a tagállamok kompromisszumra készek és döntésképesek, le kell zárni. Az intézményi reformok megvalósulása után az új tagok felvételének két el�feltétele marad: a jelöltek bels� felkészülésének teljesítése és a csatlakozási tárgyalások lezárása.
Magyarország szilárdan elhatározta, hogy 2002 végére felkészül és érett lesz a csatlakozásra. A magyar kormány június 6-án jóváhagyta a közösségi vívmányok átvétele nemzeti programjának, illetve a jogharmonizációs programnak a felülvizsgálatát. Nincs kétség afel�l, hogy saját felkészülési forgatókönyvünket megvalósítjuk.
A csatlakozási tárgyalások már két éve folynak, tíz fejezet ideiglenesen lezárásra került. Felfogásunk szerint a csatlakozási tárgyalások most dönt� szakaszukba érkeztek. Valamennyi fejezetben átadtuk a magyar álláspontot és néhány napon belül az utolsó fejezetet is megnyitjuk. Ezzel véget ér a tárgyalások els� szakasza és min�ségileg új fázis következik. Ebben a szakaszban az egyes fejezetek határait átlépve a már azonosított problémákra kell valódi megoldást találnunk.
A tárgyalási fordulók számának növelése, a téma- és országspecifikus megközelítési mód
alkalmazása révén el� kell segíteni a tárgyalóasztal megtisztítását. Ezzel elérhetjük, hogy a tárgyalások kemény magját ez év végéig világosan lássuk.
Az a legfontosabb kérdés, hogy a tagállamok az Európai Tanács ez év decemberi, nizzai ülésén készek lesznek�e arra, hogy jelent�s határozatokat hozzanak a b�vítésr�l. Felfogásunk szerint Nizzában a tavaly decemberben Helsinkiben megkezdett utat kellene folytatni. A Helsinkiben elfogadott stratégia hitelessége csak úgy tartható fenn, ha a legjobban felkészült jelöltek reális lehet�séget kapnak a csatlakozási tárgyalások 2001-ben történ� befejezésére. Ez kívánatossá teszi egy csatlakozási forgatókönyv ez év végéig történ� elfogadását.
Ezzel kapcsolatban szeretném hangsúlyozni: most nem a csatlakozás, hanem csupán a
tárgyalások lezárásának id�pontját szeretnénk rögzíteni. Feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy a legjobb jelöltek számára adott legyen a lehet�ség a tárgyalások 2001 végéig történ� lezárására, ami lényeges el�feltétele a csatlakozási folyamat valamennyi területén történ� el�relépésnek. A tárgyalások esetleges lelassulása, vagy elhalasztása nem csupán a jelöltek, de maga az EU számára is komoly következményekkel járhat, egyúttal bizonytalan politikai helyzetet okozhat, ha a tavaly decemberben Helsinkiben elfogadott stratégia nem valósul meg. Együttes feladatunk, hogy a bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság létrejöttét megakadályozzuk.
Örömmel vesszük tudomásul, hogy az Eurobarometer legutóbbi közvélemény kutatása alapján a német polgárok fele pozitívan ítéli meg és támogatja Magyarország belépését az EU-ba. Magyarország a közép- és kelet európai tagjelöltek közül az az ország, amelyet a németek legszívesebben üdvözölnének az Unió új tagjaként. Ez a szimpátia azt bizonyítja, hogy milyen mélyek és él�ek a magyar-német kapcsolatok gyökerei.
Egy másik számmal azonban nem lehetünk elégedettek. Ugyanennek a közvélemény-kutatásnak az eredményei arra is rámutatnak, hogy tíz uniós polgárból csak három tekinti az Unió b�vítését prioritásnak. Ezért az Európai Bizottság azon döntését, hogy pótlólagos pénzügyi eszközöket bocsát rendelkezésre ahhoz a tájékoztatási kampányhoz, amely az unió polgárainak b�vítési ismereteit hivatott er�síteni, e helyen is csak üdvözölhetem. Ez azonban csak a tagállamok, s azok politikusainak tevékeny együttmüködésével lehet eredményes.
Meggy�z�désem, hogy az Európai Unió b�vítése a német polgároknak is lényeges, nem csupán politikai és biztonságpolitikai, hanem konkrét gazdasági el�nyöket is magával fog hozni. A német vállalkozók a kib�vül� bels� piacon jobb értékesítési lehet�ségeket fognak találni és optimalizálhatják termelésüket. Németország és Európa a b�vítés után üt�képesebb lesz a világméretü versenyben.
Tudományos vizsgálatok azt jósolják, hogy a b�vítés fantasztikus méretü gazdasági dinamikával, a növekedés meglódulásával, valamint pozitív foglalkoztatási hatásokkal jár majd. Elemzések bizonyítják, hogy a b�vítés nem csupán önfinanszírozó lesz, hanem a német bruttó hazai terméket, a b�vítésre fordított költségeket is beleszámítva, évi nettó 0,5 %-kal fogja növelni, és az államháztartás bevételei a gazdaság meglódulásának hatására meghaladják majd EU befizetésekben a b�vítés nyomán jelentkez� többletkiadásokat.
A b�vítés esetleges problémái, amelyek nem tünnek jelent�seknek az el�nyökhöz mérve, a
csatlakozási tárgyalások során az együttes érdekek alapján megoldhatóak. A félelmek azonban gyakorta túldimenzionáltak.
A b�vítés a bels� biztonságot, a polgárok biztonságát nem veszélyezteti, hanem sokkal inkább er�síti. Az Unió küls� határa többé nem a német keleti határokon húzódik majd. Az ezzel járó feladatokat az új tagországok veszik át, akiknek teljesíteniük kell a schengeni rendszer szigorú el�írásait. A schengeni terület kiterjesztése lehet�vé teszi az illegális bevándorlás és a szervezett bünözés elleni hatékony fellépést.
Szintén nem kell tartani attól, hogy olcsó keleti munkaer� árasztja el a német munkaer�piacot. A Német Ipari és Kereskedelmi Kamara az Európai Unió kib�vítésével kapcsolatos legutóbbi állásfoglalásában így fogalmazott: "Vitatható, hogy a bels� piacon a munkaer� szabad áramlása a csatlakozás f� problémájaként jelenik meg. A Kamara nem osztja a növekv� bels� migrációval kapcsolatos aggodalmakat. A nyelvi és kulturális korlátok, valamint a hiányzó rugalmasság a migrációt természetes határai között fogja tartani. Más szempontból viszont a bevándorlás a képzett munkaer� növekedése révén el�nyöket hozhat."
Hölgyeim és Uraim!
Európát egyesítenünk kell. Ahhoz, hogy választ adjunk az el�ttünk álló kihívásokra, minden fél részér�l rugalmasságra van szükség. Arra is szeretnék azonban emlékeztetni, hogy a b�vítés el�készítése már több, mint egy évtizede zajlik. A csatlakozni kívánó országok lakossága, így Magyarországé is, egyidejüleg viseli a politikai és gazdasági átalakulás, az EU-hoz történ� alkalmazkodás óriási terheit.
Együttes célunk egy olyan Európa megteremtése, amelynek államai, népei és régiói a
legszorosabban együttmüködnek és jöv�jüket együttesen alakítják. Olyan Európáról van azonban szó, amelyben az egyes nemzetek és régiók kulturális és történelmi identitásukat meg�rzik és kibontakoztatják, amelyben a döntések a szubszidiaritás elve alapján születnek.
Hölgyeim és Uraim, ez a mi feladatunk. Bízom támogatásukban e közös, történelmi vállalkozás megvalósításához.
Copyright : Magyar Köztársaság Nagykövetsége Berlin
Utóljára módosítva : 04.05.2001
javaslatok és kritika : [email protected]
